[av_section min_height=’custom’ min_height_px=’150′ padding=’small’ shadow=’no-border-styling’ bottom_border=’no-border-styling’ bottom_border_diagonal_color=’#333333′ bottom_border_diagonal_direction=” bottom_border_style=” custom_arrow_bg=” id=” color=’main_color’ background=’bg_color’ custom_bg=’#330099′ background_gradient_color1=” background_gradient_color2=” background_gradient_direction=’vertical’ src=” attachment=” attachment_size=” attach=’scroll’ position=’top left’ repeat=’no-repeat’ video=” video_ratio=’16:9′ overlay_opacity=’0.5′ overlay_color=” overlay_pattern=” overlay_custom_pattern=” av_element_hidden_in_editor=’0′ av_uid=’av-jlcgzx5e’ custom_class=”] [av_one_third first min_height=” vertical_alignment=’av-align-top’ space=” margin=’0px’ margin_sync=’true’ link=” linktarget=” link_hover=” padding=’0px’ padding_sync=’true’ border=” border_color=” radius=’0px’ radius_sync=’true’ background=’bg_color’ background_color=” background_gradient_color1=” background_gradient_color2=” background_gradient_direction=’vertical’ src=” attachment=” attachment_size=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=’fade-in’ mobile_breaking=” mobile_display=” av_uid=’av-850ic1′ custom_class=”] [av_textblock size=” font_color=’custom’ color=’#ffffff’ av-medium-font-size=” av-small-font-size=” av-mini-font-size=” av_uid=’av-jldcltch’ custom_class=” admin_preview_bg=”]

Tudástár

[/av_textblock] [/av_one_third][av_two_third min_height=” vertical_alignment=” space=” custom_margin=” margin=’0px’ link=” linktarget=” link_hover=” padding=’0px’ border=” border_color=” radius=’0px’ background=’bg_color’ background_color=” background_gradient_color1=” background_gradient_color2=” background_gradient_direction=’vertical’ src=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_breaking=” mobile_display=” av_uid=’av-6gjif5′] [/av_two_third] [/av_section] [av_one_full first min_height=” vertical_alignment=” space=” custom_margin=” margin=’0px’ link=” linktarget=” link_hover=” padding=’0px’ border=” border_color=” radius=’0px’ background=’bg_color’ background_color=” background_gradient_color1=” background_gradient_color2=” background_gradient_direction=’vertical’ src=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_breaking=” mobile_display=” av_uid=’av-2ssplb’] [av_textblock size=” font_color=” color=” av-medium-font-size=” av-small-font-size=” av-mini-font-size=” av_uid=’av-kfnow0zt’ custom_class=” admin_preview_bg=”] Kedves Látogató!

Manapság egyre több olyan szakkifejezést hallunk nap, mint nap, ami tudjuk, hogy valamilyen módon kapcsolatba hozható a gyermekek fejlesztésével, de nem vagyunk biztosak benne, hogy mit is jelent.

Tudástárunkat pontosan ezért úgy állítottuk össze, hogy megtalálható legyen benne a legtöbb olyan logopédiai és gyógypedagógiai fogalom, amely a hétköznapok során a használnak a szakemberek.
[/av_textblock] [/av_one_full] [av_toggle_container initial=’0′ mode=’accordion’ sort=’true’ styling=’av-minimal-toggle’ colors=’custom’ font_color=” background_color=’#ffffff’ border_color=” av_uid=’av-kfno6e67′ custom_class=”] [av_toggle title=’Anamnézis’ tags=” av_uid=’av-4t2ipr’] Kórelőzmény
[/av_toggle] [av_toggle title=’APGAR érték’ tags=” av_uid=’av-2bq7of’] Az újszülött általános állapotának pontozásos értékelésére összeállított táblázat alapján számított adatok. Szívműködés, légzés, bőrszín, tónus és síráskor mutatkozó reflexek.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Artikulációs zavar (pöszeség)’ tags=” av_uid=’av-4qq2lb’] Köznyelvi kiejtésben és a szaknyelvben régebben, a pöszeség szót használták ennek megjelölésére. A hangok nem megfelelő vagy helytelen képzését jelenti. Ezek lehetnek hangcserék, torz hangok ejtése a szavakban, esetleg bizonyos hangok kihagyása a szavakból.

A pöszeség (vagy diszlália) a beszédhangok ejtésének, tisztaságának olyan zavara (ép hallás és ép beszédszervi beidegződés esetén), amelyre jellemző az adott nyelvközösség artikulációs normáitól való eltérés.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Artikuláció’ tags=” av_uid=’av-b4tvz’] A hangok képzésének és kiejtésének módja, hangszerveinknek eközben elfoglalt helyzete.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Artikulál’ tags=” av_uid=’av-4r4fkf’] A hangokat, szavakat egyéni jelleggel tagolja és ejti ki.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Autizmus (gyermekkori)’ tags=” av_uid=’av-2ksfi7′]

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Az autizmussal élő gyermek problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja (pervazív), és általában fogyatékos állapothoz vezet.

Az autizmus típusai: Definíció szerint (DSM-IV) az autizmusban „késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a kommunikációs nyelvben, a szimbolikus és imaginatív játékban”, és a tünetek 3 éves kor előtt megjelenhetnek. Az autizmus egyre gyakrabban lép fel gyerekeknél – ennek okait vitatják; lehetséges, hogy csak arról van szó, hogy gyakrabban ismerik fel, mivel egyre részletesebben fejtik ki a diagnózis kritériumait, aminek következtében egyre több autistát találnak.
Jelenleg már csak autisztikus zavart, illetve az Asperger-szindrómát különböztetik meg. Az autizmus úgynevezett spektrumzavar (ASD), ahol nincs éles határ: az átmenetek folytonosak a különböző kategóriák között.

Az autizmus tünetei (a tünetek nem feltétlenül egyszerre jellemzőek minden autistára):

Szinte aligha van egyetlen tünet vagy viselkedés, amely állandóan jelen van, de olyan sem, ami kizárná az autizmus diagnózisát. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy mint minden pervazív fejlődési zavar, az autizmus is tág spektrumként kezelendő. Ez azt jelenti, hogy súlyossága egyénenként eltér.Az autizmus jelei 2 éves korban is megfigyelhetőek már, de gyakorlatilag egészen pici kortól kezdve felfigyelhetünk a gyermekkori autizmus tüneteire. Az autizmus súlyossága a tünetek viszonylatában egyénenként változhat.

Az autizmus tünetei csecsemőkorban:

• A gyermek látszólag nem érdeklődik környezete iránt,
• Nagyrészt nem viszonozza a szemkontaktust, nem fordítja oda a fejét arra a pontra, ahová a szülő mutat, nem figyel a hang irányába, vagy nem követi a szemével bizonyos tárgyak mozgását,
• Nehézkes számára, hogy mosolyogjon, és ritkán is viszonozza azt, ezáltal a szeretet kifejezésének megszokott módjaira eltérően reagál,
• Sérülés vagy fájdalom esetén nem fejezi ki érzéseit, érzelmeit nagyon nehéz leolvasni az arcáról,
• Az ismerősök hangjára nem reagál, de a külső zajok kifejezetten érdeklik (pl. kutyaugatás, csengetés),
• A beszéd általában később alakul ki, a fejlődés akadozó, a szókincs lassan gyarapszik,
• A kommunikáció – ebben az életkorban jellemző – sajátos formáit sem mutatja, tehát non-verbális jelekkel sem próbálja pótolni ennek hiányát (pl. nem mutogat kézzel-lábbal, nem integet, nem próbálja meg magára felhívni a figyelmet),
• A szokásokhoz, mindennapi rutinokhoz való túlzott ragaszkodás, melynek felborítása hisztirohamot vált ki,
• Sokkal kevesebb szociális reakció, nem próbálja meg leutánozni a felnőttek mozgását, cselekedeteit,
• Kevésbé aktív.

Az autizmus tünetei 2 éves korban:

• A gyermek nem formál szavakat, az is előfordulhat, hogy még egyáltalán nem beszél, vagy ha beszél is, akkor az a környezetéből kihallott (TV, felnőttek beszélgetése stb.) és elcsípett szavak ismételgetésében merül ki leginkább,
• Nem igazán érdeklik a babák, játékautók vagy plüssmacik, nem játszik velük szerepjátékot, nem kötik le a figyelmét
• A szociális környezet reakciói teljesen hidegen hagyják, előfordulhat, hogy nem figyel oda, ha a nevén szólítják,
• Nem mutogatja, és nem viszi oda az őt leginkább érdeklő tárgyakat a szülőknek, így az autizmus tünetei 2 éves korban már ebből is könnyedébben leszűrhetőek,
• Ha valamit szeretne megkapni, nem rámutat, hanem sok esetben „kézen fog” és odavezet, ha pedig kérdezzük, nem bólint egyértelműen „igen”-t vagy „nem”-et.
• A szülőkön kívül, más felnőttekkel vagy gyermekekkel szemben igen közömbös lehet.

Az autizmus tünetei 3 éves korban:

• A gyermek a szokásosnál jobban ragaszkodik bizonyos tárgyhoz, rendszeres cselekvéshez: nagyon szélsőségesen kezeli a változásokat, már-már azt lehet mondani, hogy a jól megszokott napi rutin megszállottjává válik, ha pedig valami egy kicsit is nem a megszokottak szerint halad, teljesen kiborulhat
• Szokatlan, ismétlődő mozdulatsorok megjelenése, amelyeket akár egész nap is folytathat, így ez talán az egyik legjellemzőbb, ami leírja, hogy mik is lehetnek az autizmus tünetei 3 éves korban,
• Nem képes felfogni a szavak „súlyát” (pl. mi az, hogy büntetés van), és más gyermekkel szemben kifejezetten elutasító lehet,
• Az autizmus jelei lehetnek még, hogy a gyermek nem mutatja meg, amit rajzolt, épített; nem büszkélkedik az eredményeivel.

Az autizmus tünetei óvodáskorban (3-6 év):

Az autizmus okai: A különböző kutatások arra utalnak, hogy az autizmusnak genetikai okai vannak.  A jelek arra utalnak, hogy több gén együttes hatásának eredménye, de a genetikai eredet elmélete vitatott.

[/av_toggle] [av_toggle title=’Beszédészlelési zavarok’ tags=” av_uid=’av-2nsvtr’] A beszédfeldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Más szavakkal megfogalmazva: ha a gyermek az életkorának tartalmilag megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszédmegértés zavara áll fenn.
[/av_toggle] [av_toggle title=’BTM’ tags=” av_uid=’av-6a5ban’]

A rövidítés (gyűjtőfogalom) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget jelenti, és olyan gyermekek kapják ezt a besorolást, akik nehezen tudnak beilleszkedni az óvodai vagy iskolai közösségbe, illetve akik nem úgy teljesítenek a tanulás terén, ahogy az életkoruk alapján az elvárható lenne.

Ezt akár kiválthatják a gyermeknél környezeti (válás, költözés, óvoda-iskola váltás) okok vagy a tanulási folyamatokban való alul teljesítés (részképességzavarok). Azt, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, és így igényel-e különleges bánásmódot a szakszolgálati vizsgálat dönti el.

A besorolás oka lehet:

• ha a gyermek az életkorához képest jelentősen alulteljesít,
• ha szociális, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd,
• ha a közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített.

Azt fontos tudni, hogy a BTM-es, BTMN-es gyermek nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének egy korábbi tájékoztatása szerint A BTM-es tanulók „nehézségei” a fejlődés bizonyos szakaszaiban tehertételt is jelentenek számukra, problémáik leküzdhetők a környezettől – az óvodától, az iskolától, a fejlesztőpedagógiai munkától, illetve a családtól – kapott támogatásnak, illetve a korábbi kedvezőtlen környezeti feltételek módosulásának köszönhetően. Az egyesület szerint a BTM-es gyerekek az ellátórendszer legkevésbé problémás, egyértelműen pozitív fejlődési tendenciát mutató alanyai, akik képesek tanulni, ismeretet elsajátítani, elvárásokhoz alkalmazkodni, azoknak megfelelni, így fejlődésük pozitív irányú.

A BTMn tünetei:

• a gyermek átlagtól eltérő mozgásfejlődése,
• a nagy- és finommozgásnál tapasztalt koordinációs zavarok,
• a beszédfejlődés késése,
• ha a gyermek nehezen fejezi ki magát,
• esetleges beszédhibák,
• bizonytalan kezesség,
• ha nem szeret rajzolni,
• nehezen vagy nem szívesen tanul verseket, dalokat,
• ha minden csak rövid időre köti le, és fontos jel, ha elutasítja a mesét.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatban született egy törvénymódosítás 2017-ben, amely 2018. szeptember 1-jével lép életbe. A módosítás alapján az iskoláknak kötelező fejleszteni a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket, az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett. A BTMN-nel küzdő tanulók a módosítást követően is részesülnek a kedvezményekben, amelyek előtte is megillették őket. Így számukra a középiskolai felvételi írásbeli feladatainak megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használjanak, a vizsgázók írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehetnek, illetve a szóbeli vizsgát letehetik akár írásban is, a szóbeli vizsga esetén pedig a vizsgázók számára a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni.

[/av_toggle] [av_toggle title=’Dadogás’ tags=” av_uid=’av-2ok3rj’] Dadogás alatt a beszéd folyamatosságának problémáját értjük. Leegyszerűsítve talán azt lehet mondani, hogy a dadogás beszéd közbeni megakadásokat jelent. A jelenségnek viszont ennél sokkal többféle megközelítése létezik, sokféleképpen jelenhet meg. Még a szakemberek is azt mondják, hogy ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. A tünetek azonos embernél sem állnak fönt mindig, illetve súlyosságuk is változik: vannak enyhébb időszakok és olyan periódusok is, amikor a tünetek sokkal erősebbek. A dadogást befolyásolhatja akár a fáradtság is.

A dadogás okai: Több okú, vagyis multikauzális jelenségről van szó.  Általánosságban annyit lehet kijelenteni, hogy jellemzően lehet valamilyen hajlam, amit aztán egy külső körülmény aktiválhat. Ilyen lehet például a stressz vagy kisgyerekkorban a környezet hatásai, szülőtől való elszakadás vagy akár egy kistestvér születése miatti testvér-féltékenység. Aktiválhatja a hajlamot az óvodába vagy iskolába kerülés is, továbbá működhet sok olyan rejtett ok is, amely nem is mindig azonosítható.

A dadogás tünetei: A legjellemzőbb tünet a beszédben való megakadás, amelynek többféle típusát is megkülönböztetjük:

• Tónusos dadogás: a beteg szinte nem is tud elkezdeni beszélni, beszéde görcsösen megakad. Az első hangot mindig elnyújtja vagy alig tud hangot kiadni.
• Klónusos dadogás: az érintett ismételgeti a szótagokat. Ritmikus egységeket ismétel a szó elején vagy hosszabb szavak kiejtésekor. Az ilyen beszédet a szótagok, szavak gyakori és gyors ismétlése jellemzi.
• Tonoklónusos dadogás, amelynél a tónusos és klónusos dadogás felváltva jelentkezik, ez a leggyakoribb.

A dadogáshoz súlyosabb esetekben gyakran társulnak együttmozgások, úgynevezett tikkek. Ezek a görcsös beszédmegszakításokkor a test bizonyos részein jelentkező látható izomrángások, izomelmozdulások. A tikkek leggyakrabban az arcon, a nyakon, a szájnál, súlyosabb esetben a vállnál és a karoknál, sőt akár a lábaknál is jelentkeznek. Egy ideig az érintettek úgy érzik, hogy ezek az együttmozgások segítik a megszólalást, de egy idő után teljesen beépülnek a viselkedésükbe, úgymond automatizálódnak anélkül, hogy segítenék a beszédet.

A dadogással együtt jár a beszédfélelem is, ami miatt az érintettek próbálják kerülni a beszédhelyzeteket. Különösen félnek például a telefonálástól. Éppen ezért olyan stratégiákat építenek, amelyek bizonyos szavak és hangok kerülésére épülnek. Általánosságban elmondható, hogy az érintettek szorongóbbak, visszahúzódóbbak.

Megfigyelhető az is, hogy a dadogó embereknek nem jó a légzéstechnikája, nem jól osztják be a levegőt, nem annyira ügyes az artikulációjuk sem. Tapasztalhatók problémák a hangképzésükben is, viszont ez is hihetetlen változatosságot mutatnak. A dadogás egyéb problémákkal, például hadarással is kombinálódhat.

A dadogás kezelése: Ideális esetben az érintett logopédiai terápián vesz részt, emellett pedig pszichológus is foglalkozik vele. A dadogás kezelése mindig csapatmunka, amihez szükség lehet akár pszichiáterre, neurológusra is.

A logopédiai kezelések nagyon változatosak, igazodva a dadogás típusához és okaihoz, valamint a kezelt személy egyéniségéhez és életkorához. Vannak például olyan logopédiai terápiák, amelyek a légzésre, hangképzésre, feszítő-lazító gyakorlatokra, ritmusgyakorlatokra összpontosítanak. Kezelésre ideális esetben hetente kerül sor, de vannak intenzívebb terápiás formák is.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Diszlexia’ tags=” av_uid=’av-6d24fz’] A közvélemény egyfajta olvasási problémaként tartja számom ezt a zavart, ami igaz is, de a jelenség ennél jóval összetettebb, több típusa van. Súlyos esetben az érintettek egészen más szavakat olvasnak ki a leírt betűkből, enyhébb esetben pedig csak az ismeretlen szavak olvasása nehéz számukra.

Pedagógiai szempontból diszlexiánál az iskolai teljesítmény és a tényleges intellektuális képességek térnek el. Azaz a gyerek sokkal rosszabbul teljesít annál, mint amit az intellektusa alapján el lehetne várni tőle.

A diszlexia okai: Alapvetően két típusa van a diszlexiának, így megkülönböztetünk szerzett és fejlődési diszlexiát. A problémát egyik esetben sem lehet egyetlen okra visszavezetni, hátterében mindig több tényező áll, amelyek kapcsolódhatnak is egymáshoz. Egyes irodalmak szerint a fejlődési diszlexia okai: a test, illetve a térérzékelés zavarai, észlelési nehézségek, anatómiai károsodások, anyagcserezavar, kézdominancia kialakulásának akadályozottsága, nyelvfejlődési problémák. A szerzett diszlexia traumákra, azaz olyan balesetekre, betegségekre vezethető vissza, amelyek kihathatnak az olvasásbeli képességekre.

A diszlexia tünetei: A diszlexiának több típusa is van, ezeknek pedig mások a tünetei. Általánosságban az első iskolai tünet a lassú olvasási tempó, benne sok hibával, gyakori újrakezdéssel. Árulkodó jel, ha egy vagy több betű kimarad, a szóban lévő betűk helyett más hangok szerepelnek, felcserélődik a betűsorrend, illetve a szóban amúgy szereplő hangok a beszédben nem jelennek meg. Gyengébb lehet a szövegértés is. Előbbiek mellett jellemző az is, hogy a gyerekek teljesítménye folyamatosan ingadozik.

Míg az elsődleges tünetek csak az olvasásban nyilvánulnak meg, addig vannak olyan másodlagos tünetek is, amelyek az olvasási kudarcok miatt alakulnak ki. Ilyenek azok a védekezési mechanizmusok, amelyekre példa az iskolai munka megtagadása, motiválatlanság az írásban és olvasásban. Ezért nagyon fontos a korai pszichés ellátás. Továbbá szükség van a pedagógusok segítő, támogató hozzáállására is.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Diszgráfia’ tags=” av_uid=’av-4qtprj’] A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája, amely az íráskészség gyengeségében és a fonológiai zavarból származó helyesírási hibákban nyilvánul meg.

A diszgráfia okai: A diszgráfiát soha nem lehet egyetlen okra visszavezetni, hátterében több tényező is állhat. A fonológiai zavar tünetei közé tartozik, hogy a gyermek bizonytalan a hangok megkülönböztetésében vagyis könnyen felcseréli például zöngés és zöngétlen hangokat, ami írásban is leképeződik.

A diszgráfia tünetei: Az iskolában egyértelműbbek – az írásban jelentkező – jelek.

Vizo-motoros tünetek: rendezetlen íráskép: a szöveg rettenetesnek tűnhet, akár olvashatatlan is lehet. A gyerekek sokszor nem tudják követni a füzet vonalait sem, ceruzájuk hol alá, hol fölé csúszik. Változó a szavak közötti távolság is: néha majdhogynem összeérnek, máskor viszont jelentős távolság van közöttük. A betűk formája akár ugyanannál a betűnél is különböző lehet.

Fonológiai zavarból származó tünetek: toldalékok helytelen írása (külön írja le a szótól), hosszú-rövid mással-és magánhangzók folyamatos felcserélése, mondatszerkesztési nehézségek.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Diszkalkulia’ tags=” av_uid=’av-4klirz’] A diszkalkulia okai: A számolási zavarok pszichikai reakcióként keletkezhetnek, stressz-hatásként, mely a számolással van összefüggésben. A félelem és szorongás egészen sajátos módon legátolja a számolási gondolkodást. Ha a hibázást, helytelen választ az osztály magatartása, a tanár, a szülő(k) személye negatívnak ítéli, kinevetik, esetleg csúfolják, megalázzák a gyermeket, akkor kialakulhat a másodlagos számolási probléma.

A diszkalkulia tünetei: A diszkalkulia tünetei közé tartozik például, ha a gyerek nem érti meg a számfogalom és a fizikai mennyiség közötti összefüggéseket, nem ismeri fel a matematikai szimbólumokat, kihagy, összekever, felcserél számokat, másoláskor hibázik a számok leírásával, illetve nem veszi észre, ha ellentmondó eredményekre jut. A matematikai műveleteket nem jól értelmezi ezért nem tudja őket elvégezni helyesen.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Diszfónia’ tags=” av_uid=’av-2e4syn’] A diszfónia a hang tisztaságának zavara. A 3 héten túl tartó rekedtség orvosi vizsgálatot igényel. Amennyiben az orvos szükségesnek látja, logopédushoz irányítja a gyermeket.

A diszfónia tünetei:

• A diszfóniás betegnél a rekedtségen kívül az alábbi tünetek többsége megfigyelhető:
• a légzés zavart, kapkodó
• krákogás, „gombócérzés” a torokban,
• a hangmagasság nem megfelelő (túl mély vagy magas),
• nehézséget jelent a hangerő fokozása,
• a hangterjedelem beszűkült,
• a nyakizomzat görcsös,
• a hangtartás rövidül,
• a hangindítás kemény („katonás”).

A diszfónia okai: a legtöbb esetben az ok a hangtúlerőltetés, más esetekben bizonyos betegségek (pl. gégehurut) után szokássá válik az erőltetett, préselt hang. Létrejöhet hangszalagcsomó is, amely ha nem javul a logopédiai terápia és az otthoni gyakorlás hatására, akkor műtétre kerülhet sor.

A további okok között szerepelnek:

• fejlődési rendellenességek,
• gyulladások,
• impulzív természetű gyermek hangtúlerőltetése az állandó kiabálás miatt,
• külső neurotizáló tényezők (pszichoszomatikus tünet a hangképzési zavar),
• hallászavar,
• állandóan zajos környezet.

Sok esetben találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a folyton érvényesülni vágyó gyermek a zajos környezetben – pl. óvodában, iskolában, sportolás során, nagyobb családban – úgy szeretné magára felhívni a figyelmet, hogy nyakizmait megfeszítve kiabál, később már a család észre sem veszi, hogy a gyermek rekedt, mert „ezt a hangot szokták meg”.

A diszfónia bizonyos típusánál a hang fátyolos, levegős, suttogó, ennek oka a hangszalagok záródási elégtelensége, mely főleg pszichés okok miatt rekedt, visszahúzódó gyermekeknél fordul elő.

A diszfónia kezelése: Az eredményes kezelés feltétele a team-munka. A logopédiai terápiát foniáter orvos vizsgálata előzi meg. A hang javulását pszichológus által végzett terápia is kiegészíti. A logopédus csak a foniátriai vélemény birtokában kezdi meg a munkát. A hang minősége kizárólag rendszeres otthoni gyakorlással javul.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Fejlődési diszfázia’ tags=” av_uid=’av-7omve7′] A beszéd és a nyelv fejlődésének zavara, amely a klinikai tapasztalatok alapján a korai fejlődés időszakában, a hiányosan szerveződő kognitív és nyelvi folyamatok együtt hatásának következtében alakul ki.

Jellemzője: a sivár gagyogás, kevés szókincs, későn beinduló beszéd, aztán érthetetlen szavak, dysgrammatikus beszéd.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Felnőttkori afázia’ tags=” av_uid=’av-6kloof’] Az agy meghatározott területeinek sérülése következtében kialakult, szerzett beszédzavar, a beteg nem tudja gondolatait, szóban vagy írásban kifejezni, vagy nem érti amit mások mondanak.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Fonetika’ tags=” av_uid=’av-6b3tkv’] A beszéd tudománya. A nyelvhasználat hangzó változatának, artikulációs, akusztikai és percepciós sajátosságaival foglalkozik.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Fonéma’ tags=” av_uid=’av-tm4i7′] Jelentés-megkülönböztető szereppel, bíró hang.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Fonológia’ tags=” av_uid=’av-4qis8v’] A nyelvtudomány külön ága, amely a hangokkal, fonémákkal, ezek funkcióival és egymásra való hatásukkal foglalkozik.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Gyermekkori afázia’ tags=” av_uid=’av-2ejt33′] Az afázia olyan kommunikációs, nyelvi zavar, amely az agy meghatározott területeinek sérülése miatt, a beszédfejlődés befejeződése után lép fel.

Az általános értelmi képesség fejletlenségéből vagy gyengeségéből eredő hiányos nyelvi képesség oka a veleszületett fejletlen idegrendszer, ami miatt az értelmileg sérült egyén nem tudja teljes mértékben birtokba venni a nyelvi rendszert. Ezzel szemben az afáziás beteg életének korábbi szakaszában kialakult nyelvi képességrendszerrel rendelkezett, melyet egy később bekövetkezett agyi sérülés miatt veszített el.

Az afázia rehabilitációja orvosi,logopédiai és pszichológiai feladat, többnyire hosszú és intenzív terápiát igényel.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Gyógypedagógia’ tags=” av_uid=’av-86uisf’] „ Kialakulása óta, gyógyító-nevelést és ehhez kapcsolódó terápiákat, valamint rehabilitációs eljárásokat kutat, fejleszt és ezt alkalmazza. Elsőként a fogyatékos személyek és fogyatékosságok orvosi szempontú leírását, osztályozását, kóreredetét, súlyosságát és prognózisát írta le. Ezt később kiegészítette a fejlődés-lélektani törvényszerűségek megállapítása. Végül a pedagógiai szempont is megjelent, a fogyatékos személyek nevelhetősége, taníthatósága miatt.”
[/av_toggle] [av_toggle title=’Gyógypedagógiai terápia’ tags=” av_uid=’av-5ix5sv’] Az orvosi terápiáktól eltérően, nem közvetlenül a sérülést kívánják befolyásolni, hanem az ebből következő fogyatékosságot, korlátozottságot, akadályozottságot. Az egyes terápiás eljárások alkalmazása különösen igényli az egyéni szükségletek és a személyiség figyelembevételét.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Habilitáció’ tags=” av_uid=’av-47bzf3′] A társadalomba való behelyezésre, irányuló pedagógiai, gyógypedagógiai, orvosi, jogi, szociális, munkaügyi tevékenységek köre.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Hadarás’ tags=” av_uid=’av-237pq7′] Hadarásnál a beszédritmus, a beszéd tempója és folyamatossága olyan mértékű zavart szenved, hogy az már a beszéd torzulásához vezet, ezáltal rontja az érthetőségét. Nem csupán arról van szó tehát, hogy valaki gyorsan beszél, hanem arról, hogy a tempó mellett a légzés egyenetlensége, a gyorsuló, kapkodó beszéd, a szótagok, szavak elnyelése is problémássá teszi az érthetőséget.

A hadarás tünetei: A hadarás legfőbb tünete a felgyorsult beszédtempó. Viszont míg a köznyelv hadarónak minősíthet mindenkit, akinek a beszédtempója az átlagosnál gyorsabb, és ezáltal nehezen érthető, addig logopédiai szempontból a hadarás ennél komolyabb probléma. Ilyen értelemben akkor beszélünk hadarásról, ha a beszéd folyamatosságában olyan nyelvi zavar is megjelenik, amelynek jelei nemcsak a beszédben, hanem az írás és az olvasás során is előfordulhatnak.

Tipikus tünet a ritmustalanság, a grammatikai formák tévesztése. Az érintettek jellemzően szűk hangterjedelemben beszélnek, csak rövid dallammintákat használnak, azokat ismétlik. Emiatt beszédük monotonná, hangsúlytalanná válik. A monotónia mértéke a hadarás súlyosságát is mutatja: a probléma annál súlyosabb, minél nagyobb a monotinitás.

A hadarás tünetei függnek az adott beszédszituációtól, a hadaró lelkiállapotától is.

A hadarás kezelése: Aki terápiára megy, valószínűleg már tisztában van a problémájával, esetleg a munkája miatt kénytelen foglalkozni vele vagy őt magát is zavarja. A terápia célja a figyelem fejlesztése, a tér és idő strukturálása, az impulzivitás csökkentése, az észlelés és emlékezet fejlesztése. A kezelés során különösképpen a beszédtechnikára, ritmikára, artikulációra fókuszálnak.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Hiperaktivitás (ADHD, figyelemzavar)’ tags=” av_uid=’av-8lqkf’] A hiperaktivitás pontos neve figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (attention-deficit hyperactivity disorder, röviden ADHD). Egy olyan gyűjtődiagnózisról van szó, amely főképp a figyelemzavar tüneteit foglalja magába. Jelenleg elsősorban a viselkedéskontroll zavarának tekintik, kialakulását pedig nehezen meghatározható okokra vezetik vissza (feltételezett okait ezidáig nem sikerült bizonyítani).

A hiperaktivitás okai: A hiperaktivitás több tényező együttes fennállásának következtében alakulhat ki, melyek az alábbiak:

• neuro-biológiai háttér
• szociális környezet hatása
• magas stresszhatás
• organikus okok

A hiperaktivitás tünetei: A figyelemhiányos gyerekeket feladatkitartási problémák jellemzik, azaz az érintettek nem tudnak az adott feladatra koncentrálni, figyelmük csapongó, könnyen elterelhető. A kicsik gyakran elfelejtenek dolgokat, a lényeges és lényegtelen feladatokat nem tudják jól megkülönböztetni, ezáltal céltalannak tűnnek. Jellemző rájuk az erős fáradékonyság, frontérzékenység, éretlen emocionális-szociális viselkedés. A figyelemzavar következtében a gyerekek túlzottan mozgékonyak, túlzottan impulzívak, a vágyak/kívánságok késleltetése akár agresszív reakciót is kiválthat.

[/av_toggle] [av_toggle title=’Integráció’ tags=” av_uid=’av-5zhva7′] Egységesülés, beilleszkedés, egyes részek egyesülése egésszé.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Integrálódik’ tags=” av_uid=’av-41v833′] Egységesül, több rész egésszé összegződik.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Kompetencia’ tags=” av_uid=’av-42kikv’] Illetékességet, jogosultságot jelent, a másik jelentése, szakértelem.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Kompetens’ tags=” av_uid=’av-d7yl0f’] Illetékes, jogosult, a másik jelentése szerint, szakértő.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Logopédia’ tags=” av_uid=’av-6wczvj’] A beszédhibák megelőzésének és javításának elmélete és gyakorlata.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Logopédus’ tags=” av_uid=’av-6t3r73′] A „beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek és felnőttek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülésspecifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására” képesített szakember.

A nappali tagozatú, főiskolai szintű alapképzésben a logopédusok egy gyógypedagógiai szakterület egy vagy két szakágán tanulnak, melyek befejeztével logopédiai tanár vagy logopédiai tanár és logopédiai terapeuta oklevelet kapnak.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Megkésett beszédfejlődés’ tags=” av_uid=’av-47lucv’] Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a megfelelő beszédszinttől.

A gyermeknek két éves korára rendelkeznie kell néhány szóból álló aktív szókinccsel, melyet képes anyanyelve szabályrendszere szerint használni, egyszerű mondatokká formálni. A gyermekek szókincse ebben az életkorban nagy eltéréseket mutat, a néhány szótól akár több százig terjedhet az aktív szókincs. Mindenképpen meg kell jelenniük olyan szavaknak erre az életkorra, mellyel a gyermek a saját szükségleteit ki tudja fejezni pl.: mama, papa, enni, inni…

Olykor azonban késik a beszéd indulása, a környezet motiváló hatása ellenére sem indul meg erre az időre, nem képes a gyermek a hallott szavakat reprodukálni.

A beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, ebben az esetben nem késésről, hanem akadályozottságról (diszfázia) beszélünk. Szakemberek feladata annak eldöntése, hogy az enyhébb, vagy a súlyosabb esettel állunk-e szemben.

A megkésett beszédfejlődés tünetei:

A beszéd és a nyelvhasználat szintjén mutatkozó tünetek

• késve indul a beszéd, késik, vagy kimarad a gagyogás,
• lassan gyarapodik a szókincs
• a nyelvi szerkezetek, ragok, toldalékok használata bizonytalan, helytelen
• az aktívan használt szavakat torzítva, hang-, és szótagcserékkel mondja, emiatt nehezen érthető a környezet számára a beszéd
• a megjelenő hangképzési hibák nem következetesek, vagyis bizonyos hangokat hol egyik, hol másik hanggal helyettesíti pl.: labda- dadda- jappa, ennek oka, hogy a hangok egymásutániságát, sorrendjét nehezen tudja megjegyezni.

Kapcsolódó tünetek lehetnek

• lassúbb ütemű lehet a mozgásfejlődés, mind a nagymozgások (kúszás, mászás, járás), mind a finommozgások területén
• nehezen tájékozódnak a saját testükön, térben és időben egyaránt
• fáradékonyabbak
• a környező világ ingereinek észlelése, befogadása is nehezített lehet.

[/av_toggle] [av_toggle title=’Morféma’ tags=” av_uid=’av-bcqj3j’] Önálló jelentéssel és alaktani funkcióval bíró szóelem. / szótő, toldalékok/
[/av_toggle] [av_toggle title=’Rehabilitáció’ tags=” av_uid=’av-96r6a7′] Orvosi jelentés szerint, az elveszett fizikai képességek visszaállítása és az ebből következő hátrányok kiküszöbölése.
[/av_toggle] [av_toggle title=’SNI’ tags=” av_uid=’av-32fpvj’] Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértő bizottság, szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, és beszédfogyatékos, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrumzavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd)”. Annak, hogy egy kisgyermek sajátos nevelési igényű lesz, többféle oka lehet. Ezeket az okokat, különféle fejlődési rendellenességek okozhatják, melyről a fővárosi/megyei szakértői bizottságok döntenek.

Egy gyerek általában kétféleképpen kaphatja meg ezt a minősítést. Előfordul, hogy korai fejlesztésen vett részt, és onnan indították el a folyamatot, ebben az esetben már úgy érkezik az oviba, hogy van papírja arról, milyen további fejlesztésre van szüksége. A gyakoribb azonban az, hogy az óvodában veszik észre, hogy valami probléma van. Ilyenkor az óvodapedagógusok jeleznek a gyógypedagógusnak, és egy darabig megfigyelik, hogy valóban indokolt-e a gyerek alaposabb kivizsgálása. Ha igen, akkor a gyermeket elküldik a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz, ahol 3-4 szakember, köztük gyógypedagógus, pszichológus és logopédus is megnézi, hogy helytálló-e, amivel az óvoda beküldte.

Innen kétfelé mehet az út. Elképzelhető, hogy a szakszolgálat úgy ítéli meg, hogy nem olyan súlyos a helyzet, és a gyermek kap egy BTM címkét, ami a beilleszkedési, tanulási és magatartási probléma rövidítése.

A szakszolgálathoz került gyerekek másik részét további vizsgálatokra küldik a megfelelő szakértői bizottságokhoz, ahol standard tesztekkel 3-4 vagy akár 5 órán át, de a saját tempójukban, szüneteket beiktatva vizsgálják őket. Ezeknek az eredményétől függően kaphatja meg egy gyermek a sajátos nevelési igényű státuszt.

[/av_toggle] [av_toggle title=’Szegregáció’ tags=” av_uid=’av-7n0kf’] Külön nevelés a fogyatékosság típusának és súlyossági fokának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai intézményben.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Szurdologopédia’ tags=” av_uid=’av-28wejz’] Speciális gyógypedagógiai szakterület, amely nagyothallóknak és süket gyermekeknek tanít, hangképzést, beszédértést és beszédészlelést is, használnak ehhez egyéni, vagy csoportos hallás erősítő készülékeket is.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Tanulási nehézség (tünetegyüttes)’ tags=” av_uid=’av-3l1atb’] A tanulás terén mutatkozó különféle problémák, melyek preventív, motoros, kognitív, motivációs, emocionális tüneteket mutatnak és szociális okokkal és következményekkel járnak együtt. Ezek súlyosság, valamint pedagógiai pszichológiai befolyásolhatóság szempontjából a következő csoportokra osztható:

• Tanulási gyengeség: Időlegesen nehezített a kultúrtechnikák megtanulása, problémák jelentkeznek az egyéni és/vagy társas magatartásban, a gyermek átmenetileg lemarad vagy visszaesik a tanulásban,pl. a sok hiányzása miatt.
• Tanulási zavar (Sajátos nevelési igény, SNI-pszichés fejlődési zavar): A tanulás egy-egy részterületein (főleg olvasás, írás, helyesírás, számolás) megnyilvánuló alacsonyabb tanulás teljesítmény, melynek hátterében valamely képességterület működésének tartós és súlyos problémája áll. Az – intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív pszichológiai tünet együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy matematika elsajátítását.
• Tanulási akadályozottság (Sajátos nevelési igény, SNI-pszichés fejlődési zavar): A tanulás minden területét súlyosan érinti, tartósan fennáll és erősen megnehezíti vagy akár lehetetlenné is teszi az általános iskolai feltételek közötti fejlesztést. Minden esetben együtt jár a tanulási képesség fejlődési zavarával.
• Tanulási nehézség: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, BTMn

A tanulási zavar okai: A tünetegyüttes kialakulásának hátterében a szenzomotoros képességek illetve sajátos információfeldolgozásbeli eltérések azonosíthatóak. A zavarok megjelenhetnek testséma zavar, gyenge egyensúlyérzék és gyenge téri orientáció terén, valamint a vizuális, auditív és taktilis észlelésbeli és szekvenciális információfeldolgozásbeli deficitekben. Bár a tanulási zavarok megjelenhetnek más hátrányt okozó rendellenességekkel (érzékszervi, mozgásszervi rendellenességek, értelmi fogyatékosság, társas-érzelmi zavarok) vagy környezeti hatásokkal (szocio-kulturális hátrány, nem megfelelő oktatás), ezeknek nem egyenes következménye a tanulási zavarok kialakulása.

Csecsemőkorban:

• fejlődése nem egyenletes, rossz étvágyú, sovány vagy túl mohó és túlsúlyos
• beszédfejlődése késik vagy erősen hibás
• mozgásfejlődése nem egyenletes

Óvodáskorban:

• Az idegrendszeri problémák jelei lehetnek még, hogy a gyermek durva, agresszív vagy éppen csendes, visszahúzódó és passzív.
• A nagymozgások és a finommozgások terén egyaránt mozgáskoordinációs zavarai vannak.
• Nehezen tanul meg verseket, dalokat nem érdekli a mese.
• Nehezen fejezi ki magát szóban.
• Nehezen tájékozódik térben és síkban .
• Bizonytalan a kezessége.
• Megkésett beszédfejlődés.
• Súlyos beszédhiba.
• Szótalálási nehézségek.
• Nem tud szavakat hangokra bontani.
• Gyenge a formafelismerés, a tapintása, a finommotorika.
• Több tagból álló utasítást nem tud követni.
• Nehezen tanulja meg az elvont fogalmak (számok, betűk, színek, napok, évszakok , hónapok, formák stb. ) neveit.
• Társas érintkezéseik sok esetben zavart, feszültségekkel teli….stb.

Iskoláskorban:

Alsó tagozat

• Nehezen tanulja meg a betűk és hangok közötti kapcsolatot, az összeolvasást.
• Sok hibát ejt: betűtévesztés,- csere, – kihagyás, – betoldás, reverzió stb. (Ugyanezek a hibák írásban is jelentkezhetnek.)
• Bizonytalan, lassú olvasás.
• Nem érti vagy rosszul értelmezi az olvasottakat.

• Nem képes a szöveg lényeges elemeinek kiemelésére.
• Ügyetlenül ír.
• Írása kusza, rendezetlen, nehezen olvasható.
• Nehezen számol, nehezen rendezi sorba a számokat és összekeveri a műveleti jeleket.
• Lassan tanul.
• Nem tud megjegyezni és gyorsan felidézni dolgokat (pl, hónapokat, évszámokat, utcaneveket).
• Problémát jelent a matematikai fogalmak kialakítása, használata.
• A tízes átlépés, szorzótáblák tanulása nehézséget jelent.
• Számolásnál rossz, kezdetleges technikával használja ujjait a műveletvégzésnél.

Felső tagozat

• Problémát jelent a szabályalkotás.
• Téri-orientációs problémái miatt a geometria területén is gondjai vannak.
• Szövegértési zavara miatt szöveges feladatokat nehezen old meg.
• Nehezen tanul idegen nyelvet.
• Beszédértési problémái lehetnek.
• Nehezen idéz fel tényeket, információkat.
• Feledékeny, figyelmetlen, szervezetlen, fáradékony.
• Nem tud előre tervezni.
• Rosszul osztja be az idejét.
• Nehezen barátkozik.

Kísérhetik:

• érzelmi zavarok, félelem az iskolai kudarctól, depresszió, hiperaktív tünetek,
• pszichoszomatikus panaszok: fej-hasfájás,
• szociális magatartászavarok: házi feladattal kapcsolatos konfliktusok, egyenetlen fejlődés.

[/av_toggle] [av_toggle title=’Terminológia’ tags=” av_uid=’av-6gvifj’] Szakszókincs, valamely szakterület gyakran használt, általánosan ismert, a köznyelvhez közel álló szavainak összessége.
[/av_toggle] [av_toggle title=’TSMT (Mozgásfejlesztés)’ tags=” av_uid=’av-4a4pyn’] A gyermekkor azon részét, ami a születéstől a 2 éves korig tart, szenzomotoros szakasznak hívjuk. Ez az az időszak, amikor a gyermek összehangolja az érzékelést és a mozgást. A TSMT ezzel függ össze, hiszen a tervezett szenzomotoros tréning rövidítése. A módszer különböző feladatok segítségével fejleszti a nagy- és finommozgásokat.

Hogyan működik a TSMT torna?

A TSMT torna, mozgásgyakorlatok végzése által fejti ki jótékony hatását a gyerekek idegrendszerére. A gyakorlatokkal fejlesztjük:

• a mozgás koordinációt,
• az érzékelés-észlelést,
• a ritmusérzéket,
• a figyelemkoncentráció,
• a saját testen,- térben,- síkban való tájékozódást.

Miért érdemes TSMT tornára járni?

A TSMT tornát hétköznapi nyelven okosító tornának is nevezik, hiszen mozgásgyakorlatok segítségével az idegrendszer bizonyos területeire hatva, elősegíti annak ideális fejlődését. A TSMT torna gyakorlatok jótékony hatással vannak a gyermekek mozgásfejlődésére, figyelmére, emlékezetére, beszédfejlődésére és kommunikációjára is, melyekkel kapcsolatos problémák hátterében gyakran az idegrendszer éretlensége áll. Ezen problémák megszűntetésére és normalizálására szolgálnak a TSMT torna gyakorlatok.

Így segítenek olyan rendellenességek megszüntetésében, mint:

•    megkésett beszédfejlődés,
•    megkésett mozgásfejlődés,
•    mozgáskoordinációs gondok,
•    súlyos beszédhiba,
•    tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok,
•    hiperaktivitás,
•    figyelemzavar.

Mivel minden gyermek más, és más fejlettségi szinten áll, ezért a TSMT torna hatása akkor érvényesülhet a legjobban, ha az teljesen egyénre szabott!

Milyen gyakorlatokból áll a TSMT?

A TSMT torna feladatsor teljesen egyénre szabott és sok ismétlődő részfeladatból áll, melyek a gyermek fejlődésével egyre nehezednek. Mivel a feladatok szakembereink által személyre szabottak, így nincs olyan általános feladatsor, mely mindenki számára ideális.

A körülbelül 30-40 perces torna során a gyermekek különböző mozgásos feladatokat végeznek. A gyakorlatok fejlesztik az érzékelést, az észlelést, javítják a csöppség koncentrációs képességeit. A gyakorlatokat mondókák és dalocskák színesítik, melyek a kicsik anyanyelvi készségeit is formálják.

A feladatsor elvégzését nagy részét kifejezetten élvezik a gyerekek, ilyen a lepedőben hintáztatás, gurulás, bukfencezés, lábánál fogva lóbálás vagy a gördeszkán gurítás.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Túlhallás’ tags=”] A fogalom a külföldi szakirodalomban APD (auditív feldolgozási zavar) néven ismert jelenség, amely nem észlelési károsodás, hanem egy olyan problémára utal, amely a hangok agybéli feldolgozását érinti. Az APD-ben szenvedőknek tehát teljesen normális hallása van.

A túlhallás nem betegség, hanem egy eltérő idegrendszeri működés, inkább adottságként gondoljunk rá. Nem beteg a fül vagy az agy, hanem az információtovábbítást végző érző idegrostok egyik fajtájának frekvenciaspecifikus ingerületátviteli zavaráról beszélünk.

A tüneteket az agy hallásközpontjának érzékelési zavara okozza: a hallás normális, ám az agy máshogy reagál a hangokra, felnagyítja a rezgések erejét, így hangosabbnak érződnek. Ráadásul gyakran fülzúgás, fülfájás és fejfájás kíséri, ami csak fokozza az érintettek szenvedését. Nemcsak akkor állhat fenn a hallási túlérzékenység, ha azt látjuk, hogy egy gyermek befogja a fülét (ez főleg autista gyerekeknél tapasztalható), hanem ha gyakran visszakérdez, ha tömegben, zajban nyugtalanná, hiperaktívvá válik, szétszórt lesz, elterelődik a figyelme. Figyelmetlen, mivel zavarja érzékeny idegrendszerét a zaj. Nulla decibel egy referenciaérték, ami azt a leghalkabb hangot jelöli, amit egy egészséges ember észlelni képes. E hallásküszöb tehát nem a csendet jelenti, hiszen létezik ennél halkabb hang is. Ha valakinek „jobb füle” van, és olyan hangokat is meghall, amit más nem, az nem feltétlenül jelent jót. Gátolja a beszédértést, zavarja, terheli az idegrendszert.

A gyakori visszakérdezések miatt a túlhallás sokszor inkább tűnik nagyothallásnak, ezért nehéz észrevenni a túlérzékeny hallást. A másik probléma ezzel a diszkriminációs zavar lehet, azaz az érintett gyermek nem képes különbséget tenni a hanghatások között, az óvó néni felszólítása egyformán hangosnak és fontosnak tűnhet számára, mint a többi zajforrás, úgymint a madarak csicsergése, a beszűrődő forgalom zaja, a társak beszéde stb., ami figyelemzavarban, fáradékonyságban, viselkedési zavarban mutatkozik meg.

Ahogy a halláscsökkenés, úgy a túlhallás is erősen befolyásolja az érintettek életét. Az életminőség jelentősen romlik, az ebben szenvedők gyakran szorongással, depresszióval küzdenek, állandóan stresszesek, ingerültek és kimerültek, pánikrohamok is gyötörhetik őket. Gyerekek esetében magatartásbeli zavarok háttere is lehet, de a diszlexia, vagy a beszédészlelési problémák mögött is állhat a túlérzékeny hallás.

Ha ugyanis a kisgyerek bizonyos hangokat túl erősen hall, vagy olyan hangokat is észlel, melyek az átlagos ember számára felfoghatatlanok, akkor az idegrendszer képtelen a pihenésre. Ennek pedig ingerlékenység, kiszámíthatatlanság lehet a következménye.
[/av_toggle] [av_toggle title=’Források’ tags=”]

• Csányi Ivon, Szurdologopédia
• Nemzeti Tankönyvkiadó, Montágh I. Montághné R. Nelli, Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban. 187.old.
• Medicina: Gordosné Szabó Anna: Gyógyító pedagógia, Nevelés és terápia, 20. old.
• Medicina: Gordosné Szabó Anna: Gyógyító pedagógia, Nevelés és terápia, 34. old.
• SuliNova Közoktatás-fejlesztés és Pedagógiai- továbbképző Kht. 2004. Dr. Salné Lengyel Mária: Logopédia 57.old
• SuliNova Közoktatás-fejlesztés és Pedagógiai- továbbképző Kht. 2004. Dr. Salné Lengyel Mária: Logopédia 80-81.old.
• SuliNova Közoktatás-fejlesztés és Pedagógiai- továbbképző Kht. 2004. Dr. Salné Lengyel Mária: Logopédia 68.old
• SuliNova Közoktatás-fejlesztés és Pedagógiai- továbbképző Kht. 2004. Dr. Salné Lengyel Mária: Logopédia 106.old.
• https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/diszlexia/1176

• https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/diszgrafia/1177
• https://www.hazipatika.com/psziche/csalad/cikkek/diszkalkulia_a_mindennapokban/20150615111613
• https://nevtan.ujbuda.hu/tudasbazis/szakmai/irasok/szamolaszavar
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszkalkulia#Kezeléshttps://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/hadaras/1168?autorefreshed=1
• https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/dadogas/1170
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Pöszeség#Okai
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Megkésett_beszédfejlődéshttp://epkezlab.hu/megkesett-beszedfejlodes/
• https://www.koloknet.hu/kulonleges-gyerek/fejlodesi-rendellenessegek/a-megkesett-beszedfejlodesrol/?fb_comment_id=555458587856357_1336234816445393
• http://www.arborek.hu/blog/tsmt-torna-ami-segit-a-fejlodesben
• https://beszedkozpont.hu/vizsgalati-ajanlo/a-hadaras
• http://www.senecabeszedstudio.hu/treningek.html
• https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/hiperaktivitas_adhd_figyelemhianyos_hiperaktivitas-zavar/362?autorefreshed=1
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Dadog%C3%A1s#Okok
• http://02.fpsz.hu/diszfonia/
• https://tinyurl.com/y2zgjxxh
• https://tinyurl.com/yykyhr7v
• https://babamentes.hu/orvosi/mi-is-az-a-tulhallas-miert-erzem-tul-hangosnak-a-kornyezetem/

[/av_toggle] [/av_toggle_container] [av_submenu which_menu=” menu=’39’ position=’center’ color=’main_color’ sticky=’aviaTBsticky’ mobile=’disabled’ av_uid=’av-62hgqn’ custom_class=”] [av_submenu_item title=’Menu Item 1′ av_uid=’av-4pj7dr’ link=” linktarget=’no’ button_style=”] [av_submenu_item title=’Menu Item 2′ av_uid=’av-2rj9sf’ link=” linktarget=’no’ button_style=”] [/av_submenu]