Artikulációs zavarok
Az artikulációs zavar a beszédhangok helytelen kiejtése, vagyis a kiejtés tisztaságának olyan zavara, melyet az adott nyelvi közösség normájától való eltérés jellemez. A gyermek egy vagy több beszédhangot torzítva ejt (pl. a sz hang ejtésénél nyelve kicsúszik a fogai között), más hanggal cserél (pl. „sajt” helyett „szajt”), vagy kihagy (pl. „holnap” helyett „olnap”).
Beszédtechnika
A tréning során a légzés, levegőbeosztás, hangadás, artikuláció, beszéd kifejezőerejének optimalizálása történik célzott gyakorlatokban, felolvasásban, félspontán és spontán beszédben. Annak érdekében zajlik mindez, hogy a jelentkező a későbbiekben minél hatékonyabban tudja használni ezeket az elemeket beszédében.
Dadogás
Dadogás alatt a beszéd folyamatosságának problémáját értjük, leegyszerűsítve talán azt lehet mondani, hogy a dadogás beszéd közbeni megakadásokat jelent. A jelenségnek viszont ennél sokkal többféle megközelítése létezik, sokféleképpen jelenhet meg.
Diszgráfia
A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája, amely az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibák számának megnövekedésében nyilvánul meg és sok esetben együtt jár a diszlexiával is
Diszkalkulia
A diszkalkulia a tanulási nehézségek egyik altípusa, melynél a zavarok elsősorban a matematikával, a számokkal kapcsolatban jelentkeznek. A hibák számok felcserélésében, nagyságrendek tévesztésében, számok megfordításában és egyéb módokon jelentkezhetnek, ezek hátterében azonban az átlagostól eltérő érzékelés és információ-feldolgozás áll.
Diszlexia
A diszlexia nem betegség, hanem a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar. Olyan gyűjtőfogalom, amely az olvasás-tanulás zavarait jelenti.
Hadarás
Hadarásnál a beszédritmus, a beszéd tempója és folyamatossága olyan mértékű zavart szenved, hogy az már a beszéd torzulásához vezet, ezáltal rontja az érthetőségét. Nem csupán arról van szó tehát, hogy valaki gyorsan beszél, hanem arról, hogy a tempó mellett egyéb zavarok is problémássá teszik az értelmezést.
Megkésett beszédfejlődés
A megkésett beszédfejlődés klinikai képébe az a gyermek tartozik, aki hároméves kora után kezd el beszélni. Beszédfejlődésük nem egyenletes, hanem lassú, vagy stagnáló ütemben zajlik, a beszéd beindulása után sok hangzóhibával, agrammatizmusokkal, vagy diszgrammatizmusokkal beszélnek.
Mozgásfejlesztés
A mozgásfejlesztés alapjaihoz tartozik, hogy a gyermek megismerje saját testét, testrészeit, tudjon tájékozódni a térben, ismerje az irányokat, a jobb és bal oldalt. A TSMT az idegrendszer érését elősegítő kiscsoportos (max.10 fő) mozgásterápia. Játékos mozgásos feladatok közben a nagy- és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja az idegrendszert.
Tanulási nehézségek
Gyógypedagógiai Jellemzője, hogy több képességterületet érintő, átmeneti probléma, mely a kultúrtechnikák nehezített megtanulásában jelentkezik. Általában csak egyes iskolai helyzeteket érint, átmeneti jelleggel. Tanulási gyengeségből soha nem alakulhat ki tanulási zavar, mert az utóbbi kialakulása korai eredetű neuropszichológiaiokokkal magyarázható.
Tanácsadás
Segítünk tájékozódni, szakbizottságok és egyéb információk terén.